Saját életünk, a kincsünk❤

fb_img_1541067565272

Sokszor van…hogy elégedetlenek vagyunk az életünkkel, nem gondolva arra hogy hány meg hány ember álmodozik arról hogy úgy éljen mint ahogy mi élünk…
A szabadon szaladgáló vidéki kisgyerek…felnéz a kék égre és álmodozik…a magasban szálló repülőhöz énekel…arról álmodik milyen lehet a felhők fölé repülni. És megeshet hogy ugyanakkor odafennt a pilóta aki a vidéki házat…a nyugodt széles mezőket, gyorsan tovafutó patakokat látja…arról álmodik hogy egyszer majd, talán…hazaérkezik.
Az élet ilyen…ritkán gondolunk bele…hogy mi az ami a miénk…és ami az Életünk az mennyire a mi kincsünk. Álmodozunk…mást akarunk.
Az életet élvezni kell, tisztelni, megélni minden szépségét és nehézségét…boldognak lenni abba ami van. Elfogadni a mostat, itt élni, a jelenben. Teljesen.
Ha a vagyon és gazdagság lenne a boldog élet záloga..akkor az összes tehetős ember az utcákon táncolna…. Táncolni mégis a szegény gyerekek szoktak…mezítláb a pocsolyában….fülig érő mosollyal 😊
Ha a hatalom adná a nyugodt életet, a biztonságérzetet..akkor a hatalmon lévők testőr nélkük is nyuggodtak, békések lennének. Nyugodtan álomba szenderülni, békésen aludni mégis azok szoktak akik életük egyszerűségét tisztelik, elfogadják és megélik.
Ha a szépség és hírnév szűlné az ideális pákapcsolatot…akkor a hírességek közötti  házasságok lennének a legjobbak…aztán hát ..ugye mégsem azok.
Egyszerű élet, alázattal megtett lépések és feltétel nélküli szeretet kell…
És a jóság jóságot fog szűlni, a mosolyra mosoly lesz a válasz…és minden amit adsz visszajön hozzád !!! Sokszorosan ❤

Kívánságlista(Naplójegyzet ’18 nyár)

fb_img_1537901570702

Ahogy Micimackó mondja : “Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?”
Itt lennél? Ott lennél? Felelnél? Létezhetnél?
Hol vagy Te mikor kérdezném, …hogy jó-e hogyha kicsit csendben lennénk?
Mond…ha boldog vagyok és megölelnélek…mit csináljak?
Ha tele vagyok élményekkel és mind mesélni szeretném, Neked…mit csináljak?
Ha pillangók repdesnek gyomromba mert Rád gondolok…mit csináljak?
Ha emberek közt vagyok magányosan…mit csináljak?
Ha mosolygok, nevetek, másokat megnevettetek, miközbe Rád gondolok…mit csináljak?
Ha magamat szorosan megölelem hogy hiányod végett szét ne essek…mit csináljak?
Ha füledbe sugnám hogy kellesz nekem…mit csináljak?
Ha leheletem páráját bőrődre csókolnám…mit csináljak?
Ha azt kérném őszinte legyél…Te…mit csinálnál?
Ha azt suttognám ne kímélj…mit csináljak?
Ha azt mondanám hogy tudom, lelked mélye akár sötét is lehet …mit csináljak?
Ha szeretem ahogy megérintettél, anélkül hogy hozzám értél volna…mit csináljak?
Ha mint máglya égnék tudván hogy utána nyugalom és béke jön…mégis mit csináljak?

Sose tudhatod…

20180814_132716.jpg

A Világot mi teremtjük! Mi. Nem más! Amilyen a világ ami visszaköszön ránk…olyanok vagyunk mi magunk! Rajtunk áll minek kinek bárminek lenni!! Jónak lenni!
Sose tudhatod…hogy mikor mented meg egy ember napját, önbecsülését, bátorságát, akaratát vagy akár az életét, azzal hogy rámosolyogsz. Őszintén. Bátorítóan. Emberien.
Egyszer olvastam hogy a Los Angelesi hídról mélybe vetette magát egy ember. Utolsó üzenetében az állt, hogy ha út közben legalább Egy valaki rámosolyog…akkor hazamegy!!
Sose tudhatod….egy-egy arc mögött mi rejlik! Hogy egy félrecsúszott nyakkendő, véletlenül elejtett tárgy, kilöttyentett kávé…mit mozgat meg, milyen emléket hoz a felszínre, hogy hol van az a bizonyos utolsó csepp? Hogy kit milyen démonok űzik, kinek hol, mikor mitől szakad el a cérna?
A mosoly gyógyír. A jó szó orvosság.
Sose tudhatod…hogy mikor ki hol és épp kit ment meg. Egy mosollyal! Van hogy téged…és van hogy mást. Ha azt gondolod, jó most épp nem lehetsz….gondolj befelé, saját tökéletlenségedre. Nyugtatólag hat a tudat hogy “emberi”vagy és mosolyoghatsz!

Kostoló

20170211_192504

Kostolás. Lélekkel. Testtel. Egyik kedvenc filmem emlékezetes képkockái mindig arra emlékeztetnek hogy Szeretni azt jelenti hogy megízlelni…milyen az Élet neked, nekem, veled, benned, általad, bennem, általam, velem?
Ízelítő. Lehetne mondani olyan mint egy reklám a tévében. De aztán mégsem. Mert a reklámok csak mutatóba érkeznek. Nagyrészt a szemet kápráztatják. Illuzió keltés, hogy milyen csodás minden. Hogy aztán mégsem….mert csodás burok fedi az ürességet. Mindent a szemnek…semmit a kéznek…ozt mi maradhat még a léleknek? Az éhesnek?
Ízelítő…az olyan kecsesen bájos….csillámporos. Csak annyi varázslat van benne hogy érezd…ez akár igaz is lehet. És pont annyi realitás övezi…hogy tudd ezt most, a hús vágya követeli. Az éhség mely felemészti!
Kostoló? Mit az Élet ad? Az, olyan nyersen emberi…testet lelket megérinti, körbeveszi. A kostoló már csak ilyen…rövid, intenzív életet megváltoztató!! Nincs csillámpor…nincs varázslat. Igaz van. Lélek van. Emberi milét van. Lelki szépség van. Testi vonzás van. Erő van és intenzitás. Törékenység van. Múlandóság van. Akarás van. Körbeölelő tökéletesség van. Tisztelet van. Csodállat van. Szeretet van. A kostolóba minden benne van! A kostoló után már tudod…hogy Akarod. Hogyan is akarod! Azt akarod! A kostolóban ott van miként lehet a tökéletlenbe színtisztán érezni a tökéletest! Hogyan válik a tökéletlentől teljessé a tökéletes! Ami életet lehel és szeretetet. Tested minden sejtje, lelked minden rezgése, teljes és tökéletes. A kostoló már csak ilyen! Lehengerel! És felemel!

Körbezárul

20190116_065409.jpg

Bezárul lassan…egy kör. Na nem egy szép szabályos darab. Olyan cikcakkos, hullámos kicsit fodros, ráncos…ami lassan körbeér. Bezárul. Mint egy seb….kezdetben..zsibbadt, nem is vérzik…meg semmi. Aztán lüktet, agyadba elér a fájdalom, a nyers hús visít ahogy levegő éri. Gyűlik…a vörös, lüktet a hús. Gyűlik, aztán kicsordul. Csöpög, fáj….körbe tisztít, felitat, letakar, véd. Seb. És fáj. Ne piszkáld. Mit piszkálsz. Sose gyógyul. Hagyjad már! Bakker…beragadt…a kurva géz. Tépd már ki!! ..ne huzógasd! Ismét vérzik. Ne tedd rá….hadd érje a levegő…kell hogy varasodjon! Nini ..kérge van. Már nem is fáj. Viszket inkább. Ozt jön Murphy hogy jól odaüt. Pont oda. Szétrepedt. Folyik. A vörös. Újra meg újra kiszárad…megreped…tedd rá a krémeket. Rohanás van. Elfeleded..hogy seb tátongott valaha. Most csak várod hogy leesen….a var. Reggel van..zuhany suhanj…odapillant, csak a szentlélek tartja már…bátor vagy lehúzod…nincs már baj…majdnem körbeért…Új bőr fedi mindenhol friss vékony rózsaszín…csak ott még nem. Ahol a szentlélek még dolgozott. De te letépted! Csordogál..halványan. Vékonyan. Erre már elég lesz egy sebtapasz…és elindulsz…bezárni..a kört…ami lassan körbeér. Erre egy sebtapasz is elég!!

Csipetnyi…

20171203_172643.jpg

Arra kell rájönnön hogy az életünk legnagyobb feszkóit mi magunk generáljuk mikor Istent játszunk ember helyett!! Amikor nem látjuk hogy húzunk mikor tolni kéne, emelünk pedig letenni kéne, mosolygunk mikor már nagyon sírni kéne, és Istent játszunk hús vér testben élve!
Van az a szintű élet magasság és mélység amikor tudni kell elengedni a gyeplőt…és hinni…és bízni és érezni a Hitet tested minden sejtjében és érezni az Akarást lelked minden rezgésével…és útjára engedni 😊
Ha jobban bíznánk a kérj és megadatik varázslatában…akkor nem játszanánk többé Istent. Tehermentesebb az emberi lét mint gondolnánk 😊❤
Ha megtanuljuk napi szinten egy hangyafaszni időre kikapcsolni a “majd én megoldom” “majd én kitalálom” “majd én megcsinálom” programunkat és elengedni a görcsös akarást…átadva a helyet a tiszta rezgésnek, a hitnek, a nyitott energia áramlásnak..akkor rájövünk hogy lehet ezt másképp is…hogy vágyunk szárnyra kap… szabadságot kap hogy megoldja….Önmagát 🙂 Mert erre valók az Istenek, az Angyalok, az Energia, az Univerzum, a Minden ami körbevesz minket! Általuk tudunk mi megmaradni Embernek!!

Csendes nyers

20160918_201454.jpg

Pokolba mond jártál-e már?Sajátodban..nem enyémben. Amúgy örülök hogy itt vagy…látom sokmindent tett. Veled is. Az Élet.
Csendben mond voltál-e már?
Egymagadban…nem énvelem. Örülök hogy itt vagy….látom azért mélyen belemart. Torkodba. A bazinagy csend!
Gyáván megfutamodni mond szoktál-e? Látom elfordítod most a fejed. Nehéz lehet. A szíved odabennt!
Önző módon cserben mond hagytál-e? Magadat…nem engem. Azért örülök hogy itt vagy…habár látom szembe nézni nehezen megy!
Pénzért mond volt hogy csaltál-e? Másokat, engem nem. De örülök hogy itt vagy, haragos most miért vagy ?
Szeretni mond szoktál-e? Mást is mint önmagad! Úgy örülök hogy itt vagy! Látom nem szereted az eféle kérdéseket! Tudod? …ezt tanulni lehet…hogy milyen is a szeretet!!!
Van ám hozzá jó recept azt mondják az öregek hogy kell :
1 baziadag őszinte énismeret.
2 kupányi Jóakarat
Jó bödönnyi Tisztelet
Csipetnyi Akarás
Hangyafasznyi Szarkazmus
Hazafias Bátorság
Csokornyi Törödés
Teherautónyi Élet Igenlés…
Na meg hát Te magad, az Alapanyag ❤