Éhség

20180813_152917

Voltál már éhes? Úgy hogy észre se veszed…Évek múlnak édes tudatlanságban. Teszel veszel, mosolyogsz, ölelést adsz és kapsz, könnyet hullatsz, hasfájósra nevetsz, és eszel finomakat, sietsz, elázol, utazol, megfázol… és csak úgy létezel.

Aztán ha nagyon vakon futsz a rossz irányba eljön a pillanat hogy az Élet fogja magát és fejed tetejére állít, jól kiráz mint egy poros pokrócot, aztán beáztat, kiáztat, megéget, kiönt és beönt, jól összekavar,megfőz aztán lefagyaszt. Aztán kicsit nyugton hagy…de csak annyira hogy lássa kaptál-e már eleget ahhoz hogy kinyisd a szemed? Újra és újra táncra perdül veled…amíg el nem éri amit akar. Amíg el nem éri hogy végre odafigyelj, és hogy őszinte legyél, hogy észrevedd, boldogtalanul éhes!! Az életed, az egész életed éhes! Lelked éhezik!

Az őszinteség nehéz munka. Ellened dolgozik szinte minden! Dogmák, nevelési formák, barátok, szokások, elvárások, ígéretek, családi eszmék, sajátos büszkeség, gőg, félelem, függőség, torz szeretet és társfüggőség, hiányos önismeret.

Érzékszerveid lassan élesednek, észreveszed hogy mi mivel függ össze, odafigyelsz mikor feláll a szőr a hátadon, és lelassítasz ha fáj a csont a sarkadon. Nem mondasz igent ha nemet akarsz, és vállalod ha van hogy nem tudod mit is akarsz. Lelassítasz, nyugodt leszel és nem hordod az álarcod 😊

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s