Lábnyom

20190819_080549.jpg

Évek, és rengeteg kitaposott út, és járatlan ösvény kell hozzá. Mert oda el kell jutni. Hogy ha útra kelsz, ne legyen benned “elvágyódás”. Hogy az életnek nevezett utazás során, napokat heteket hónapokat tudj és szeress bárhol lenni. A hely ahol éppen vagy, azt becsüld annyira hogy ne akarj máshol lenni. Ha mindig máshol és máshová vágyodik az ember akkor azt ahol a jelenben van, azt sose éli meg. Nézz körül az itt és mosban, vedd észre az arcokat! Az utcák forgataga mindenhol más, a hangok, az illatok. Ami mindenhol ugyanaz? Az, a mosoly az arcokon, hogy te magad hogy jelen vagy, részese és nem csak szemlélője a jelennek, az itt és mostnak. Hagyj hátra egy lábnyomot, érintsd meg a környezeted, vess el egy emléket azokban akik keresztezik utadat, adj egy picit önnmagadból…és viszont kapod. Gazdagabb vagy minden megélt és szeretett szívdobogással, minden öleléssel, csókkal, ízletes étellel, energiákkal és szeretettel. Gazdagságod végtelen, és elnyűthetetlen. Csak annyi kell hogy szívvel lélekkel éld meg a jelen pillanatot! Légy jelen. Most.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s