Érezni…csak bátran

20190207_072406.jpg

Ha sokat érzel…sokat látsz…és sokat figyelsz…nem könnyű feladat megtanulni bizonyos dolgokat csak felszínesen kezelni!! Van amit muszály…de igazán fontos dolgokban nehezen érteni annak balga miértjét is? Érzés nélkül…hogyan él?
Az olyannak aki mindenbe érzelmet tesz…ez a kőszívűséggel vetekszik. Nyers, smirgli durva…kietlen létezés. Érzés nélkül hogy tudsz szenvedéllyel megélni bármit amit csinálsz? Hogy teszel különbséget a szomorú és kétségbeesés között, az elégedett mosoly és cínikus vigyor között? Érzés nélkül honnan tudnád hogy egy csókba minden vágy és kimondatlan akarás bele van sűrítve vagy csak egy szánalomból adott istenhozzád?
Érezni sokak szerint olyan mint valamilyen függőség…mint egy mámorító pihe puhaságot és boldogságot szóró ajzószer.
De nyersen élni?…. csak egyszerűen szürkének látni a szürkét, síma testiségnek élni az érintést… és nem képzelni extrább törödést egy egyszerűen elhangzott vigyázz magadra-ban.
Érzelemmentes…kietlen üres létezés!? Elpocsékolt földi lét!

Evilági csoda ❤

FB_IMG_1537901278905

Olyan de olyan kevésen múlik az hogy én egész nap mosolyogjak. De tényleg. Annyira kevésen múlik az hogy mosolyt öltsünk és tovább adjuk. Azt hiszem van a világnak egy hatalmas kincse, vagy csodája: a humor 😊 Csak egyet érteni és idézni tudom Gálvölgyi János szavait :  “Hálás vagyok, ha valaki megnevettet, sírni magamtól is tudok.” Van akiket kifejezetten azért szeretek mert egy két szóval képesek mosolyt csalni az arcomra, vagy éppen hasfájósra röhögtetni a napomat 😂❤
Tudom…lesz aki elröhögi most majd magát 🙊😜 , de azt hiszem eléggé könnyű eset lehetnék…de aztán mégsem vagyok….pedig de.. 😜 Ha megnevettetsz már nyert ügyed van… falak dőlnek le bennem ahányszor csak nevethetek 🌺 Szeretek lubickolni a derűben. Mindenki szeret lubickolni a derűben❤
Van aki úgy ismer hogy én mindig mosolygok, más szerint folyton ráncolom a homlokom. Az tény hogy minden igyekezetem ellenére nem tudom az életemet pillangó kisasszony üzemmódban élni. Nem úgy vagyok kódolva 😇😊 Pillangocskákat elég gyorsan levetkőztette rólam az élet. Talán azért hogy felismerjem hogy ott van bennem egy nagyon bonyolult valami, amit élni akarásnak neveznek. Egy hiperszuper erős belső Én….ami mindig élni akar és túlélni minden pillangót, és magába szívni minden életet adó mosolyt ☺ És hálás vagyok mindenért, minden viccért, csiklandozós bohockodásért. Hogy szeretek és tudok nevetni a hülyességeken. És minél jobban szeretem a saját testem-lelkem annál könnyebben szeretem a tebenned rejlő lelket…és olvasni a tested ❤🌺

Mit lászt?

20190202_182002.jpg

Lelkünk rejtett kódjai tükröződnek vágyainkban, viselkedésünkben. Amit keresünk…az mind mind ott van mindennapjainkban, szavainkban, mozdulatainkban, elejtett vicceinkben… Annyi minden zajlik nap mint nap. Trilliónyi dolog…akkor is amikor bekuckózva szürcsölöd a gyógyteádat…és akkor is amikor három napodba sűrítenél hónapokat. És mindnek ami történik csak egy reszét látjuk, halljuk, érezzük, érzékeljük. Mert látod ahogy a felkelő Nap lágyan bontja sugarait a reggelben..de azt nem hogyan válik ez a kép emlékké a te elmédben. Érzékeljük a világban történő eseményeket, de nem érzékeljük az ereinkben száguldó vérünk a mozgását. Zseniálisan van megalkotva minden…hogy ha nézed és látod a tenyereden futó mintázatot nem látod a kézfejedet. Még egy homokszemnek is csak a felét látod, …minden egésznek van egy látható és egy rejtett része. Az hogy mit látsz és mit nézel az rajtad múlik. Ha életed azt a részét nézed ami hiányzik, nem látod mindazt ami jelen van. Ha elmerülsz a keresésben, nem értékeled amit találsz. Ha jobban élvezed a vadászat ízét akkor az elejtett vad már nem pezsdíti véred. A sötétet akkor tapasztalod ha elvonod a fényt, elvakítani érzelem csak akkor tud ha már nagyon éhezed! És látni azt fogod mindig amit keresel, amit beengedsz, amire éhezel…mindazt amit lelked mélyen látni akarsz…mert az amire vágysz ❤🌺😌

Nem úgy van ám az….

received_1681958588538988

Nem minden nap olyan happy, nem minden nap csupa szerelem, és nem minden nap nyersz a kaparós sorsjegyen. Vannak pillanatok amikor úgy érzed símán benevezhetnél a világ leg magányosabbjainak versenyébe, és jó eséllyel megnyernéd😜 Mintha egy egyedülálló űrszonda lennél akit rossz irányba lőttek ki… Aztán ott van az okostóni agyad akire ha nem figyelsz… imád megtáltosódni, hogy estére/ reggelre símán kikészítsen. Máskor meg mintha a szerencse pártolt volna el melőled, és másnapokon még a házipapucsod is elrejtőzik utadból.  Süni tüskéid mintha befelé szúrkálnának…hogy valaminek bökni kéne….a szemedet. És aztán böki is! Hogy bizony nem vagy egyedül, és a szerencse is nap mint nap melléd szegül, és a Szeretet ott van…ölelésbe, kedvességbe, szép szóba, apró dolgokba szétszórva…a szívedbe bugyolálva.
Önmagadban hordozol mindent. Szerelmet, kecsességet, erőt és gyengédséget, szerencsét és nevetést, örömöt és bátorságot, az adni tudást és elfogadást 😊
Tanulsz…megszületni. Újra meg újra, nap mint nap…alázattal, hálával, szeretettel! Önmagadért..

Csak hagyni…❤

20180801_153158

Ebben a kemény világban annyira nehezünkre esik…hagyni…hogy szeretve legyünk. Csak úgy egyszerűen, kötelesség és bonyodalom mentesen.😊😇❤ Vannak napok amikor hagyni kell…hogy a barátok, ismerősök, bárki akinek fontosak vagyunk …hogy elfoglaljanak, kizökkentsenek, kicsit eltereljék figyelmünket…a mindennapok mókuskerekéről. Ezek az ajándék napok 😊 amikor jó kicsit elfelejtkezni  magadról.. a nagy kérdésekről, a hogyan továbbakról, a ki vagyok miért vagyok dolgaidról. Hagyni kell hogy kicsit bekebelezzenek, átadni magunkat a könnyed felelőtlenségnek. Csöppet felhőtlenül gyermekinek lenni ismét ❤  Elengedni a gyeplőt, hagyni hogy körbe udvaroljanak, hogy szeressenek, élvezni ahogy ajtót nyitnak, enni finomakat, beszélni csacskaságokat és ….és csak egyszerűen élvezni egymás társaságát. És hagyod…és nem filózol a miérteken…csak hagyod megtörténni a könnyű pihe létezést. Hogy nem érzed a súlyt, és új ízeket kostolsz, hogy más hangot hallgatsz, talán más nyelvet beszélsz kicsit ismét ártatlanul világot felfedező gyermek vagy…. kicsit más vagy…és mégis..annyira de annyira Önmagad. Tehermentes felnőtt, sákányokat eregető szabad gyermek. Az élet okkal hozza az ilyen napokat, amikor olyan békesen mosolyogva hagyod hogy sodrorjon a napod… a bármi felé.  Hagyod…. és csak egyszerűen élvezzd a léted, a jelenlétet, az ittlétet, a szeretetet❤❤❤

Ábránd szülte csalódásaid?

 

20180801_142149Ha nincs ló, jó a szamár is? Szükség szülte, akut helyzetben…elégséges. De az életre szóló döntésekben,  hatalmas hiba lehet ! Mert ha ekkora kompromisszumot kötsz…akkor tudnod kell hogy mivel jár. Mert csalódásaidat, keserű szájízű ünnepnapjaidat, az “épp hogy nem csaptam agyon” című nyaralásokat, az “égett a pofám úgy szétcsúszott” féle bulikat, mind mind az álmodozás, a ki nem mondott elvárás és a milliónyi reménynek és a “hátha most majd”-nak köszönheted!! Magadnak köszönheted! Mert ha tényleg jó az a szamár…akkor ne akarj táltos paripát. Hanem nézd és lásd a szamarat. Szeresd és fogadd el a szamarat! Ha lovat szeretnél lóra adjál…ne álmodozz arról hogy majd bárki érted, vagy miattad megváltozik. Ha változik, azt saját maga miatt teszi az ember, nem másért. Nem a nőért, nem az anyjáért és nem teszi a gyerekéért sem. Csak ha belső késztetést érez, ha önmagában megtalálja az akaratot, és szükséges motivációt akkor változik meg valaki.

Nincs más dolgod mint figyelni a megérzéseidre és hitelt adni nekik akkor kevésbé csalódsz. Mert ha azt mondja…. immel ámmal hogy írni fog, hogy majd elmegy veled, hogy jönni fog…akkor adj hitet annak az érzésnek ami azt súgja hogy bizony nem…és ne kergess ábrándokat…hogy majd Most másképp lesz! Ne álmodozz hogy mégis… Mert nem! Nagyon nem! Spórolj meg magadnak néhány csalódást…azzal hogy nem ábrándozol,nem hitegeted magad, és nem gondolsz hozzá a dolgokhoz többet mint ami van !!! Saját magad érdekében…ne ábrándozz !!! Ne ábrándozz hanem adj hitet a megérzéseidnek és aszerint éld az életed!

“Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. ”  (Vörösmarty, A merengőhöz)

Ami kerek…sose kocka.(’18 Tavasz)

FB_IMG_1537901399132

Tudod. Amikor elcseszed. Persze hogy tudod. Már megint el lett cseszve, és gondolatba jól seggbe billented magad. Mert tudod.
Ja hogyne. Van benned annyi jó érzés. És eszed is a helyén. Aztán dönthetsz…hogy tovább sunnyogsz…vagy mégsem.
Mert persze hogy tudod, mikor játszol. Zsonglőrködsz. A saját időddel. Más idejével. Saját lelkeddel, más ízlésére. Hogyne tudnád. Hogy te mindent akarsz. Mindent is. Változást legfőképp.  Most valami mást. Különlegeset. Játszma menteset. De azért minden maradjon a régi. Boldog legyen mindenki! Mindenki más!
És szétválasztasz. Mindent! Családot külön! Barátokat külön? Szerelmet külön! Önmagadat külön! Mosáshoz a szennyeseket külön. Amit akarsz és amit teszel külön.
Mintha egy kocka sarkai között futnál folyton! Versenyt futsz. Újra. Mint mindig. Az idővel. A tested múlandóságával. Versenyt futsz saját gondolataiddal. És érzed hogy ez így nem kerek. Miért kocka? Miért nem kerek? Te tetted kockává? Hogyan, miért? … Hogy megvédd magad, fut át az agyadon…. Igen, azért!…győzködöd magad. De tényleg? Most aztán hogyan is van? Miért lettem kocka mikor én kerek vagyok? Nagyon kerek! Pedig ó de igyekszek…kocka lenni. Nektek!
Aztán csalódsz. Magadban. Sokszor. Többször mint illene. Mert valaki mindig kimarad. Valakit mindig ki kell hagyni. Ennyi tényezővel nem lehet egyensúlyózni. Valaki mindig csalódni fog. Benned.
Tudod. És vívódsz. Érzed hogy nem jó ez így. Mert kockának lenni mikor kerek vagy…nem nagyon lehet..
És eldöntöd…hogy megpróbálod…most majd másképp csinálni. Hogyan? Azt nem tudod. Azt nem tanították meg. A hogyant. Talán…? Talán ha csak egyszerűen hagyod hogy kerek legyél. Mert akarod. Akarod! Hogy most másképp legyen. Hogy megmutasd…hogy kerekséged milyen is. Hogy érezd végre milyen lehetsz, és lehetnél önmagad. Nem elcseszetten!