Kispatak

20190805_071727.jpg

Az ösvényekről és kitaposott útakról időröl időre elkalandozó kislány úgy döntött hogy saját útját járja…továbbra is 😁 Ami most van, azt ahhoz az érzéshez tudom hasonlítani mikor osztálykiránduláson vagy, és átugrasz egy jéghideg hegyi patakot és már elrugaszkodtál egyik oldalon, de még nem landoltál odaát. Vissza nincs út, lenézni nem ajánlatos, és csak egy cél lebeg előtted odaát földet érni….miközben van aki aggódik érted, másik lelkesen bátorít hogy mindent bele csajszi, van aki totál hülyenek néz hogy miért a nehezebb útat választod, és van aki csendben mosolyogva várja mikor pottyansz a patakba, hogy röhöghessen egy jót. És hát lássuk be ha már elindultál mi történhet, vagy sikerül vagy igen 😁 Vagy jó lesz vagy mégjobb. Lehet úgy ahogy tervezted, lehet másképp de a túlpartra így is úgyis átérkezel, vagy így vagy úgy. Ideális lenne szárazon, de ha belepottyansz örülj neki hogy víz és nem parázs, kispatak és nem láva. Túlérve mindenképp előrébb leszel mint ahol most vagy. És még azt is tudni fogod ki az aki marad az életedben és ki az aki lemarad…

Földet taposó…eltaposó?

 

20190801_200615.jpg
A sokaságban valami elveszni látszik. De nagyon. A tapasztalat az hogy a minőség egyenes arányba romlik a mennyiség növelésével. Vajon a minőségi emberi lét is egyenes arányban romlik az embertömegek növekedesével? Minél többen vagyunk annál kevesebb az értékünk, annál kevésbé értékeljük egyedi létünk nagyszerűségét? Kongatni vészharangot otthon gép előtt ülve oly sok ember tud. És szeret. Aktívan részt venni a változás megteremtésében, azt annyira már nem. Majd a másik. Még azok is akik nem tanultak kötelezően latin nyelvet felismerik…vagy nem 🤔 –  a “mens sana in corpore sano” híres mondást.. azaz Ép testben Ép lélek. Testünk a cégér, lelkiállapotunk, mentális egészségünk, emberi létünk tisztelete, lelkünk egészsége tükröződik benne. És itt nem a smink drága ruci kombóról beszélek….
Földünk állapota, városaink szemete, árnyékot adó fáktól mentes utcák, hegyeink kopársága, erdőink kiírtása mind mind tükörképe a mai társadalmunk lelkiállapotának. Ha nem tisztelem magam, nem tisztelem embertársam, nem tisztelem az állatvilágot és nem tisztelem a földet ami otthont ad nekem, nem tisztelem az életet. Ha nem figyelek magamra, testi lelki épségemre, nem figyelek másra sem. Ez körülbelül ennyire egyszerű!
És amíg az emberek jobb szeretik az egójukat, annál kevésbé ismerik és tisztelik önmagukat és az élet egyediségét addig falra hányt bórsó minden igyekezet…ökológiai lábnyomaink sebeket okoznak… taposunk és eltaposunk, egy gyógyulásra szoruló társadalom tömegbe veszett egyedei ként, egy minden sebét gyógyítani kívánó Föld nevű bólygón. Emberek vagyunk. Sáskahadak?

Fennséges Augusztus🦁❤

20190731_164848.jpg

Pislogtunk egyet, aztán még vagy kettőt és itt is vagyunk, a nyár utolsó hónapja köszöntött ránk a mai napon ❤  Évszaktól függetlenül nap mint nap elhangzik a “rohan az idő” című minidráma. De még itt van, még csak most érkezett…ne temessük időnap előtt a nyarat, a lesajnálás nem ilik hozzá. Itt van a fennséges… Oroszlánok hava, a fény, az életöröm, belső erő, a kreatívitás, a teremtés, a szenvedély és erős akaratok hava, az új kenyér hava….igen, a most érkezett Augusztusban határozottan történnek majd csodák.
Kezdve azzal hogy Te magad is az vagy ☺ Minden nap történik veled mimimum egy csoda, és már csak az elég indok arra hogy elégedett legyél, mosolyogj ámos tüköképedre. Hisz felébredtél❤
Igen…rohan az idő..ha azt figyeljük, de ha azt nézünk hogy tegnaphoz, múlt hónaphoz, vagy év elejéhez képest mennyi új élmennyel és hány meg hány öleléssel gazdagabbak lettünk mindját billenni fog a képzeletbei mérleg. És a csodák száma mérhetetlen. Élet…és minden ami  emlék lett..oda tett vagy elvett, elhozott téged ide. A mostba. Az új század 19edik évének augusztusába 🦁❤😁 Hálás köszönet ❤

Naplójegyzet a bátorságról

20190730_074344

“I’m only brave when I have to be… Being brave doesn’t mean you go looking for trouble.” ☺ Annás fordításban úgy hangzik, hogy: Bátor vagyok mikor annak kell lennem. De a bátorság nem azt jelenti hogy keresed a bajt. Ezen intő szavakat Muszafa mondja Szimbának a mesében🦁❤
És mennyire igaz. Oly sokmindenben voltam és vagyok bátor…és igazából sose kerestem a bajt. Sőt…annyira pacifista vagyok hogy már már káros 😁😇  Nem hinném hogy akkor lennék bátor mikor felveszek minden szembe dobott kesztyűt, vagy ha belemennék olyat az élethelyzetekbe amiről tudom, érzem jobb távol tartani magam. Nem keresem a bajt… és nem, nem ugrok bokámhoz kötött kötéllel a mélybe…hogy bátorságom bebizonyítsam 😜 Viszont bátor vagyok segítséget kérni, és bátor vagyok tanácsot kérni attól akiben szeretettel megbízok. Bátor vagyok távolról szeretni, és elfogadni mi lehet és mi nem. Bátor vagyok bocsánatot kérni. Bátor vagyok ideiglenesen a csendet és egyedüllétet választani minthogy olyan helyzetbe legyek ami nem boldogít. Bátor vagyok eldönteni hogy kivel osztom meg a testem, lelkem, otthonom. Bátor vagyok nem sodródni az árral, nem beállni a sorba. Bátor vagyok önmagam lenni még akkor is ha azt jelenti  elvesznek mellőlem sokan. Bátor vagyok olyat tenni ami nem felel meg az elvárásoknak. Bátor vagyok felismerni a rosszat és kilépni ha az Élet a tét. Bátor vagyok hibát belátni, és nem belerokkanni a megfelelési kényszerbe. Bátor vagyok keresni-kutatni lelkem mélységeit, szívem magasságait, életem puzzle darabjaiért harcolni. Bátor vagyok “jó kislánynak” lenni, és nem meghajolni a társadalom kitalálta törvényszerűségek előtt. Bátor vagyok úgy rajzolni ahogy teszem…mert a rajz én vagyok….még akkor is ha van aki nem érti a miérteket sem az ábrázolt képeket☺ Bátor vagyok…mikor annak kell lennem! Akkor viszont nagyon❤😉

Éves rajtvonal

20190728_073819.jpg

Egy átlagos hétköznapnak várható, semmi különös és időnként átfut az agyamon hogy Úristen Anna…milyen év, milyen évek vannak mögötted?…és felfogod kislány?- pár nap és taposni kezded a következő évedet😁🤞….és röhögve elbőgöd magad…hogy Igen leszek annyi is, aztán meg amannyi is ❤ Gyerek fejemmel csak azt érzékelem hogy a felnőttség nem egy befejezett, elvégeztetett, “kész vége, levizsgáztál”állapot amit a nagy hajszában elér az ember. Visszagondolsz és beleborzongsz hogy jéé ezt mind én éltem meg? Pedig folyton úgy érzem még csak a rajtnál állok. Születésem óta folyton rajtolok, minden reggel, minden új lépéssel, minden új emberrel, minden új utazással, minden új helyszínen…rajtolok. Felkészülés, tanulás, szeretés, bukás, felállás, szerelem, munka, felismerés, megbocsátás, elengedés, titok, őszinteség, gyógyulás, hála, siker, csalódás, akarás…és újabb rajthoz állás!!! Lehet hogy elindulni majd 92 évesen fogok? Száguldani mindazzal amit eme földi életben tanultam? Az lesz csak az igazi rajt? Addig is vagyok nap mint nap egy újabb rajtvonalon. És hálás vagyok hogy itt vagyok. Anna vagyok. Bennem a gyerek és a felnőtt…barátkoznak. Szeretnek. Kívül. Belül. Élek. Köszönöm.💞🙏🦋

Regélő reggelek…

20190727_073331.jpg

Szeretem a kora reggeleket. Nyári hajnalokat leginkább. Mikor még olyan lágyan símogajta az embert a hajnal friss levegője. Ülsz csendben és hagyod hogy körbeöleljen…a madárcsicsergergés, a párás mozdulatlanság…a nyugalom. Ilyenkor minden van. És semmi. Sose tudhatjuk reggel hogy estére milyen új élményekkel hajtjuk álomra a fejünk…de a reggel csendje tele van ígéretekkel…
Ferde mosoly mély levegő, lágy sóhaj, szem lecsuk, fejet hátrahajt. Vagyok. Elfogadok. Beengedek. Kizárok. Megyek. Jövök. Mondok. Hallgatok. Várok. Járok. Tervezek. Elvetek. Gyógyulok. Csendben. Zajban. Mennyben. Pokolban. Egyedül. Tömegben. Mosolyban. Könnyben. Távol. Érintve. Utazóba. Érkezve. Símogatva. Ölelve. Meglepve. Itt. Ott. Semmi. Neked. Minden. Nekem. Másnak. Történet. Mindenben. Egy-egy szó, egy-egy érintés…mind mind regél a csendes emlékben. Reggeleken.

Életpuzzle

20190425_212424.jpg

Képzeld azt hogy előtted van egy hatalmas puzzle az asztalon. Mióta megszülettél folyamatosan dolgozol rajta, egy színes kavalkád…és rád vár hogy összerakd. Néha jól haladsz, máskor meg keresel évekig egy egy darabkát. Ahogy telik az idő észreveszed hogy ez a puzzle te magad vagy. És minden darabka ott hever elötted az asztalon, egy sem hiányzik. Az összevisszaságban minden egyes darabkád ott van. Egyetlen puzzle darabra se mondhatod hogy nem kéred. Eltakarod? Kihagyod? Elrejted? Önmagad elől? Miért teszed?
Vegyél el egyetlen darabot…mondjuk azt amiben a mai világban nem túl népszerű érzékenység van kódólva és elveszted az empátiád, az intuiciód, a kreativitásod, a képességed hogy észrevedd az élet apró örömeit, hogy érzékeld az élet finom rezdüléseit…..és sok-sok minden mást. Egyetlen puzzle darabka hiánya drasztikus változásokat okozhat. Ürt hagy! Ragaszkodni kell minden darabhoz, jót és rosszat egyaránt találunk…és mind mind miénk. Szép lassan összerakjuk. Hogy kik is vagyunk!